A fagyal (Ligustrum spp.) szaporítása
Rendkívül népszerű sövénynövény a fagyal. Gyors növekedésű, megfelelő gondozás mellett átláthatatlan és szinte áthatolhatatlan, viszonylag olcsó, és könnyű gondozni. Ezek a tulajdonságok okozzák töretlen népszerűségét.Aki szeretne saját szaporítású növényekből sövényt nevelni, vagy pénztárcája nem engedi meg, hogy az egész kertet bekerítse árudában vásárolt fagyallal, az nyugodtan (és valószínűleg sikerrel) próbálkozhat otthoni szaporítással. Az alábbiakban a legelterjedtebb, legegyszerűbb szaporítási módot ismertetem, melyet bárki, kiskerti körülmények között is alkalmazhat.
Fásdugványozás: Egy előző írásomban már foglalkoztam a fásdugványozással, s az ott leírtak itt is igazak.
Dugványozás ideje: a fagyal fásdugványozásának ideje tél vége, a hajtásnövekedés megindulása előtti időszak. (Lehet előbb is szedni a dugványokat, de akkor vermelni kell. A fagyal könnyen szaporítható, kiskerti körülmények között a tél végi dugványvágás a legideálisabb és legegyszerűbb.)
Dugványvágás: a fásdugvány mérete 20-25 cm hosszú legyen, vastagságára a legjobb kiindulóméret ha azt jegyezzük meg, hogy ceruza vastagságnál ne legyen vékonyabb a dugvány. A dugvány alsó részét egy rügy alatt vágjuk el egy centiméterrel (itt gyökeresedik legkönnyebben), fent pedig egy rügy felett körülbelül másfél centiméterrel. A felső vágást úgy hajtsuk végre, hogy a sebfelület ne a rügy felé lejtsen. Fagyal esetén közönséges dugványt vágjunk, felesleges kalapácsos dugvánnyal foglalkozni. (A fagyal könnyen gyökeresedik, így hormonkezelés nélkül (gyökereztető hormon) is szaporítható.)
Dugványozás: a dugványokat szabad földbe dugványozzuk. A legegyszerűbb módszer, ha egy ásóval rést nyitunk a földbe, majd ebbe helyezzük a dugványokat. Figyeljünk, hogy a rés függőleges legyen, hogy a dugványok nem megdőlve kerüljenek a talajba. A dugványokat akár 3-5 cm sűrűn is rakhatjuk. A felső rügypár maradjon a föld felszíne fölött. Ezt a rügypárat nedves homokkal (vagy laza földdel) takarjuk a kiszáradás ellen.
Ápolás: a dugványokat soha ne hagyjuk kiszáradni, rendszeresen öntözzük. Gyomláljuk, hogy a gyomok ne nyomhassák el fagyal dugványainkat. Ha eladásra termeltünk, vagy a meggyökeresedett növények valami okból sokáig maradnak a dugványozás helyén, akkor a sűrűsödés és a biztosabb átültetés érdekében néha vágjuk vissza őket.
Kitermelés, átültetés: a fagyalt szabadgyökérrel ültetjük át. Egy ásóval bökjünk a növények alá, fordítsuk ki a gyökeres dugványokat, majd a gyökereket nem engedve kiszáradni szállítsuk őket végleges helyükre.
http://matyasciprian.hu/novenyek/fagyal_szaporitasa.php
...
Két módon is dugványozhatunk, az egyik a fásdugványozás. ez az egyszerűbb, a másik pedig a hajtásdugványozás, ez egy kicsit "macerásabb", cserében van egy kis előnye.
Fásdugványozás: azért fás, mert a növény teljesen beérett, megfásodott, levéltelen veszőjéből készítjük. Az ehhez szükséges vesszőket télen, fagymentes időben szedhetjük meg, de ha nem akarunk vesződni a tárolással, gombák elleni védelemmel, akkor akár közvetlenül a dugványozás előtt is - március eleje - megszedhetjük, lényeg, hogy még rügyfakadás előtt.
Ezeket kell megvágni 15-20 cm hosszúságú darabokra.
Általában jó, ha a megvágott dugvány tartalmaz legalább 2 rügypárt, az egyikből fejleszt gyökeret, a másikból hajtást, a fagyal esetében azonban ezt nem kell olyan szigorúan vennünk, mert ízközben is képes járulékos gyökereket fejleszteni. Sőt, akár kötegestől is megvághatjuk például éles szalagfűrésszel.
Következik a tűzdelés, a felső rügypár kerüljön a talaj szintjére, a dugványok mellett egy kicsit tömörítjük a talajt, majd "felcsirkézzük", a dugvány kiálló részét földdel felkupacoljuk. És kész.
Hajtásdugványozás: a dugványokat a zöld, vagy félig-meddig beért leveles hajtásrészekből készítjük, én leginkább az augusztus elején készített félfás dugványozást ajánlom. Lehet korábban is, lényeg, hogy a növény túl legyen az intenzív növekedési szakaszon. Mivel már vegetációs időszakban vagyunk, a dugványokon lévő levél párologtat, gyökérzet pedig még nincs, szükséges párás környezetben fólia alatt, vagy üvegházban gyökereztetni. Cserébe viszont tavasszal - szemben a fásdugványokkal - már egy kifejlődött gyökérzettel kezdi az évet.
A hajtásokat érdemes reggel korán szedni, és egy vödör vízbe állítani. A dugványok hossza elég, ha kb. 12 cm, és azért jó, ha ezen is van legalább két levélpár. A levelekből csak a fölsőket hagyjuk meg, a minél kisebb párologtatás miatt ezeket is kisebbre kell vágni, a többit pedig szedjük le.
(Egy ilyen dugványt láthatunk a bejegyzés elején. A levelek rombusz alakúra vágása csak az én mániám, lehet félbe, harmadába is, de így sűrűbben lehet eltűzdelni). A megvágott dugványokat laza homokba, perlitbe vagy tőzegbe tűzdelhetjük, (így dúsabb gyökeret fejleszt) olyan mélyre, hogy stabilan álljon. Mindjárt tálcára is tűzdelhetjük, így tavasszal, a kiültetéskor könnyebb a mozgatás.
Ezután már csak biztosítani kell a folyamatos párás környezetet, locsolni, a fólia fölé érdemes árnyékolás céljából raschel-hálót is tenni.
Pár hónap múlva, ősszel, október végén, novemberben egy szélcsendes, párásabb napon a fóliatakarást óvatosan meg is szüntethetjük, és tavaszra kész a gyökeres dugvány. Ezeket akár a végleges helyükre is ültethetnénk (és kapálhatnánk jó sokat), így még egy évig neveljük 25-30 cm-es sortáv és 3-4 cm tőtávra ültetve. Tulajdonképpen ekkor jutunk év végén a kereskedelemben is kapható kb. 40-50-60 cm nagyságú 2-3 ágas növényekhez.
http://cserje-kertek.blogspot.com/2011/04/fagyal-szaporitasa-hazilag.html
